Jelen
2021-től a spammelést fokozatosan a phising (adathalászat) irányába hajlik, mely céges e-maileken keresztül győzi meg a címzetteket a vásárlásról, vagy épp a vírusos állományokra való kattintásról.
A gyakorlatban céges partnertől kapjuk a levelet és látszólag ő ajánlja számunkra a kiváló szolgáltatást sok esetben tört magyarsággal. A spamek számát tovább növelte a Covid19 járvány, melyhez kapcsolódóan levelek milliói mentek ki az elmúlt évben a betegséghez kapcsolódó szolgáltatásokról.
A Spam azóta is vitákat vált ki, azonban kétségtelen, hogy mára a kereskedelem és a marketing fontos, de vitatott eszközévé vált, amely a kilencvenes évek szabályozatlan internetes világának lezárulásával egy jogilag szabályozott mederbe terelődött.
Jövő
Biztos, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog kapni a Spam kampányok kapcsán és a levelek mennyisége helyett a látszólagos megtévesztés, ismerősi kör, ismert szervezet ajánlása, céges partner ajánlása egyre nagyobb dominanciát fog kapni. Előfordulhat, hogy a spam kilép az e-mailek hatóköréből, és céges csevegések, klónozott látszólagos felhasználók fogják ajánlani számunkra az árucikkeket, szolgáltatásokat a jövőben. A gyakorlatban ez akár azt is jelenti, hogy a sérült hálózat belső csevegő alkalmazását kihasználva a belső céges címtárban szereplő kollegáknak hirdetnek, ők lesznek a címzettek.
Elmondható, hogy a trendek folyamatosan évről évre változnak.
A spam élt, él, és élni fog sajnos. A technikával együtt fejlődik.
Mi a spam pontosan?
A spamet az elektronikus üzenetküldő rendszerek elleni zaklatással azonosítják, amely során nem kívánt, kéretlen üzeneteket küldenek tömegesen. A leggyakoribb formája az e-mail spam, de más média ellen is irányulhat, például blogok, üzenetküldő rendszerek, keresőmotorok, SMS üzenetek, fórumok ellen.
A spam tulajdonképpen átfogó elnevezése a kéretlen kereskedelmi elektronikus anyagoknak és a kéretlen tömeges elektronikus tartalmaknak.
A két kategóriában közös, hogy mindegyik idegesítő, törlésük időrabló folyamat, jogi szempontból azonban lehet különbség közöttük.
Míg a kéretlen elektronikus hirdetés lehet jogszerű bizonyos feltételek betartásával, addig az azonos tartalmú üzenetek hozzájárulás nélküli tömegesen történő kiküldése általában jogellenes. Ki kell emelni azonban, hogy a spam maga csak a kéretlen tartalom küldésének módjára utal, de nem vonatkozik a benne foglalt tartalomra, annak jogszerű vagy jogszerűtlen voltára. A kéretlenül megküldött levél jogszerűtlen tartalma adatvédelmi, elektronikus kereskedelmi szabályokat sértheti.
Azt is mondhatjuk tehát, hogy minden spam kéretlen elektronikus üzenet, de nem minden kéretlen elektronikus üzenet spam.
Miért olyan népszerű a spammelés?
A spammelés népszerűségét az internetes üzenetküldés azon tulajdonsága okozta, hogy végtelen számú e-mailcímre egyidejűleg lehet kiküldeni ugyanazt a tartalmat, a küldője pedig rejtve, anonimizáltan tud maradni. A spammelés gazdaságilag is életképes, mert az ily módon a hirdetőknek nem merülnek fel költségei a levelezési listák kezelésével kapcsolatban. A Cisco Systems korábbi években készült adatai alapján a világ e-mail forgalmának 86%-át teszik ki a spamek, ami kb 400 milliárd e-mail üzenetet jelent naponta!
Tilos-e a spammelés?
A legtöbb országban ma már szigorú szabályok vonatkoznak az elektronikus kereskedelemre, beleértve a kéretlen elektronikus hirdetéseket, elektronikusan küldött marketing anyagokat is.
A kéretlen elektronikus üzenetek, hirdetések küldése nem minden esetben jogsértő, a jogszabályi feltételek betartásával jogszerűen küldhető elektronikus hirdetés is e-mailben, közösségi média fiókba, közösségi média üzenetben vagy akár SMS-ben is:
- Előzetes kifejezett hozzájárulást kell szerezni a címzettektől ilyen elektronikus hirdetés küldéséhez (ez a hírlevél feliratkozás például egy checkbox-szal) és a személyes adataik ilyen célú kezeléséhez;
- Be kell jelenteni az adatvédelmi hatósághoz a hírlevél küldést, mint adatkezelést és az erre a célra kezelt adatok körét;
- Adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyben a hírlevél küldés részletes szabályai is szerepelnek, és azt el is kell fogadtatni a címzettekkel;
- Biztosítani kell a hírlevélről való ingyenes, indokolás nélküli, feltételekhez nem kötött leiratkozást;
- Meg kell jelölni a tényleges feladó valós nevét a hírlevélben feladóként, például cégnévvel, vagyis a feladó nem maradhat anonim.
Az elektronikus direkt marketing üzenetek küldésénél be kell tartani a reklámjogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és egyéb adatvédelmi szabályokat is.
Kéretlen – személyes e-mail címünkre, vagy egyéb személyes elérhetőségünkre érkező elektronikus reklámhirdetések, spamek sajnos mindenki életében szerepet kapnak. A mai kor velejárója – gondolhatnánk. De amikor – a spamszűrők szigorú beállítása ellenére – olyan mennyiségben érkezik naponta, hogy több időbe kerül a kéretlen üzenetekkel foglalkozni, mint az érdemi leveleinket elolvasni, az nagyon bosszantó tud lenni.
Jó tudni:
Jó tudni, hogy előzetes engedély nélkül értékesítési célú e-mail csak jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek cégelérhetőségére küldhető.
Spamszűrők alkalmazásával, tűzfallal, e-mail címünk bizalmas kezelésével előzhetjük meg a kéretlen spam-áradatot. Így ki tudjuk szűrni, hogy postaládánkba valóban csak a nekünk szóló értékes üzenetek érkezzenek.
Interaktív térképek:
A Talos realtime Spam térképe in nagyon hasznos forrás. Sok értékes adatot ki lehet belőle nyerni, tájékozódni. Realtime megmutatja a top 10 spam sender és malware sender listát is.
Forrás: https://talosintelligence.com/ebc_spam

Másik érdekes forrás az alábbi: https://www.spamhaus.com/threat-map/

További spammentes napokat kívánunk!